Ajánlott irodalom

Tartalomjegyzék
Mi alapján érdemes informálódni?
Elsődleges források
Codex Regius
Az Eddák
A Verses-Edda
A Próza-Edda
Magyar Edda-fordítások
Más vallási szövegek és a sagák, krónikák
Másodlagos források
Kveldulf Gundarsson munkássága
Jakob Grimm: Teutonic Mythology
Hilda R. Ellis: The Road to Hel
Bil Linzie: Reincarnation among the Norse
Michael J. Smith: Ways of Ásatrú

Mi alapján érdemes informálódni?

Nagyon komoly kérdés ez, ami valószínűleg nagyon sok kezdő hitvallónak jut az eszébe. Már csak azért is, mert az Ásatrú esetében nem maradt fenn a vallásnak a teljes képe, hála a keresztény hittérítéseknek. Ezt úgy kell értenünk, hogy egyrészt nem maradt fenn írásos formában minden fontos információ a hitvilággal és a gyakorlatokkal kapcsolatban, másrészt egyes szövegeken erősen érződik a keresztény hatás, hiszen vagy ők írták, vagy hozzányúltak sokszor. Ezekben az esetekben nehéz eldönteni, hogy mi lehet korrekt, és mi lehet fals információ.

Szerencsére azonban – ennek ellenére – fennmaradt elég információ ahhoz, hogy vallásunkat újra lehessen ébreszteni. Viszont egy kis útmutatás mindenkinek jól jöhet, és erre szolgál ez az oldal. Lejjebb megtalálhatjátok a fontosabb források leírásait, illetve a szerkesztőség ajánlóját nektek.

Az elején az elsődleges forrásokat, vagyis a középkorból fennmaradt forrásokat mutatjuk be, ezek tartalmazzák a legbiztosabb forrásokat, erre építenek a jelenkor tanulmányai is.

Utána jönnek az általunk ajánlott másodlagos források, amelyek összegyűjtenek minden fontos fennmaradt információt és az író perspektíváját is az olvasó elé tárják. Ezeket ajánlatos az elsődleges források után elolvasni, hogy azért tudja az érdeklődő, hogy mi az író asszociációja, mi az, amit nem feltétlenül tartalmaznak a fennmaradt források.

Arról se szabad elfeledkezni, hogy a közösségi élet is sokat segíthet a fejlődésünkön a témában. Vallási fórumok, csoportok életében való részvétellel könnyebben kaphatunk el fontos információmorzsákat, kérhetünk segítséget másoktól és akár tudjuk is gyakorolni vallásunkat, hiszen az Ásatrú nem utolsó sorban közösségi vallás is. Erre hivatott a Magyar Ásatrú Gyülekezési Pont is, sok más külföldi szervezet, fórum mellett. Több információ a Rólunk, a Kapcsolat és az Ajánlott oldalak, linkek oldalainkon érhető el.

 

Elsődleges források

A Codex Regius
CR1„Mutatóban egy oldal (a 90-ből) az 1260 körül írt Codex Regius Gks 2365-ből, mely majdnem négyszáz évig, ki tudja, hol hányódott, mg 1662-ben a dán király könyvtárába került. (…) A kódexet (egy másik hasonló értékűvel együtt) a koppenhágai Királyi Könyvtár 1971-ben egy hadihajón vitette vissza Reykjavíkba. Az ünnepélyes átadáskor a kikötőben jelen volt mind a 14 izlandi titkosrendőr is (fénykép és a szerző is tanúsítja). Nekik ez olyan, mint nekünk a Szent Korona, csak valamivel beszédesebb. Azóta egy földalatti vasbeton széf-szobában őrzik, fizikailag sterilen.

 

A Codex Regius Gks 2365 az Edda-Versek főkézirata, de több más neves kódexben és elegyes pergamen lapokon olvasható verseket is sorolnak közéjük.
A komplexum közkeletű felfogás szerint 36 darabból áll (közölük kettő nem vers, hanem rövid prózarész). Tárgyuk szerint általában két részre csoportosíthatóak: vannak az ősibb tárgyú mitológiai és a valamivel későbbi tárgyú hősepikai költemények. Ez az egyszerű felosztás azonban elégtelennek mutatkozik, van a költeményeknek ugyanis egy harmadik – mondhatni félmitológiai-félhősi – csoportja is, melyeket célszerű összevonni egy óészaki-társadalmi tárgyú csoportba.(…)”
Bernáth István a Codex Regiusról a ”Skandináv Mitológia című könyvében”

Az Eddák

Talán bátran kijelenthetjük, hogy az Eddák – ami jelenti a Snorri Sturluson által írt Próza-Eddát és a Verses-Eddát (vagy Edda-Verseket, kinek hogyan tetszik) – a középkorból mára fennmaradt legfontosabb szöveggyűjtemény a hitvilágunkról. Ez az egyetlen olyan elsődleges forrás, amely megpróbál teljes képet alkotni (és többé-kevésbé sikerül is neki) a mitológiánkról és a hitvilágunkról. Épp ezért az oldal szerkesztősége egyértelműen ezt ajánlja kezdésnek minden érdeklődőnek, és ezt tartja a jelenünk legfontosabb forrásának.

Maga a szó – “Edda” – több jelentésre is visszaeredeztethető, ezért nagyon sok teória jelent meg ezzel kapcsolatban. Egyesek szerint az óészaki “óðr” (kis kitérő: a költészet mézsörét óészakiulÓðrœrir”-nak hívják), azaz “költészet” szóból ered, míg mások szerint egy izlandi helynévből, az “Oddi”-ból eredeztethető, melynek iskolájában többek között maga Snorri Sturluson is tanult. A legérdekesebb, és elsőre a legközelebbinek tűnő teória azonban a Rígsþulában található óészaki “Edda”, azaz “Dédanyó kifejezéssel hozza kapcsolatba a szó eredeti jelentését.

  • A Verses-Edda

Az Eddákon belül is a legbiztosabb forrás, ami ma a kezünkbe akadhat, az a Verses-Edda. Szövegén nagyon nagy valószínűséggel nem esett döntőbb jelentőségű csorba keresztény átírások által, és valószínűleg ezek is a legősibb szövegek az elsődleges források közül. A legtöbb éneket belőle a Codex Regiusban találhatjuk meg, de maguk az énekek sokkal ősibbek lehetnek, hiszen már Snorri is idéz belőlük művében, a Próza-Eddában. Szerzőjük természetesen nincs, hiszen az akkori pogányok szájról szájra adták át az istenek kalandozásait és Yggdrasil történéseit.

A Verses-Edda összesen 36 énekből áll, melyek – ahogy Bernáth István is írja – három témába sorolhatóak:

-lehet mitológiai vagy vallási jellegű, ami azt jelenti, hogy főleg egy vagy több vallási történetet mesél el és/vagy fontos információkat tartalmaz a hitvilágunkkal kapcsolatban;

-lehet hősepikai jellegű, amikben főleg harcosokkal, hősökkel és néha mitologikus lényekkel találkozunk, a lényeg pedig a hősök életén és a harcon van; 

-és végül lehet óészaki-társadalmi jellegű is, amit én inkább vegyesnek hívnék, ugyanis ezek is tartalmaznak fontos információkat vagy szereplőket az északi hitvilágból, viszont a lényeg sokkal inkább valami máson van (Hávamál: élet-tanácsok főleg; Alvíssmál: költészeti remekmű leginkább; Ríg-vers: főleg társadalmi jellegű; és a Grotti-ének félig hősepikai, félig mitológiai).

Ezek az énekek a következő neveket kapták(Bernáth-féle fordítás alapján):

  1.  A jósnő szava (Völuspá)
  2. A Nagyságos szava (Hávamál)
  3. Vafþrúðnir-ének (Vafþrúðnismál)
  4. Álcás-ének (Grímnismál)
  5. Skírnir-ének (Skírnismál)
  6. Ősz-szakáll ének (Hárbarðsljóð)
  7. Hýmir-ének (Hýmiskviða)
  8. Loki csúfolkodása (Lokasenna)
  9. Þrym-ének (Þrymskviða)
  10. Alvís-ének (Alvíssmál)
  11. Baldur álmai(ról) (Baldurs Draumar)
  12. Hyndla-ének (Hyndluljóð)
  13. Ríg-vers (Rígsþula)
  14. Grotti-ének (Grottasöngur)
  15. Völund-ének (Völundarkviða)
  16. Az első Hunding-ölő Helgi-ének (Helgakviða Hundingsbana hin fyrri)
  17. Hörvarð-fia Helgi-ének (Helgakviða Hjörvarðssonar)
  18. A második Hunding-ölő Helgi-ének (Helgakviða Hundingsbana hin siðari)
  19. Sinfjötli haláláról (Frá dauða Sinfjötla)
  20. Grípir jóslata (Grípisspá)
  21. Regin-ének (Reginsmál)
  22. Fáfnir-ének (Fáfnismál)
  23. Sigdrífa-ének (Sigrífumál)
  24. Töredékes Sigurð-ének (Brot af Sigurðarkviðu)
  25. Az első Guðrún-ének (Guðrúnarkviða hin fyrsta)
  26. A rövid Sigurð-ének (Sigurðarkviða hin skamma)
  27. Brynhild Hél-járása (Helreið Brynhildar)
  28. A Niflungok megölése (Drap Niflunga)
  29. A második Guðrún-ének (Guðrúnarkviða önnur)
  30. A harmadik Guðrún-ének (Guðrúnarkviða hin þriðja)
  31. Oddrún siralma (Oddrúnar grátur)
  32. Atli-ének (Atlakviða)
  33. A grönlandi Atli-ének (Atlamál hin grænlensku)
  34. Guðrún bujtogat (Guðrúnar hvöt)
  35. Hamðir-ének (Hamðismál)
  36. Hlöð-ének (Hlöðskviða)

  • A Próza-Edda

Próza-Edda a második legfontosabb forrásunk, mely valószínűsíthetőleg 1220 körül íródott, Snorri Sturluson tollából. A könyv négy részből áll, és szintén nagyon fontos reprezentálója az óészaki kultúrának és hitvilágnak. Utóbbiról valamivel egységesebb és könnyebben olvasható képet mutat, viszont fontos megjegyezni, hogy Snorri olyan szellemiségben írta meg művét, hogy a történeteket csak egyszerű meseként, fikcióként fogta fel, nem pedig vallási iratként. Ez már csak azért is fontos, mert sok helyen amit felfoghatott a Verses-Eddákból és más forrásokból, nem feltétlenül lehet igaz, csak egy külsős perspektíva tükröződését mutatja. Ennek ellenére viszont kiemelkedő mű, olvasása annyira kötelező, mint a Verses-Eddáé. A teljes Próza-Edda a következő könyvekből áll (Bernáth-féle fordításra támaszkodva):

  • Prológus (Prologue)

Talán a legkevésbé használható része a Próza-Eddának. Célja – talán külsős hatásra, talán keresztény meggyőződésből-, hogy lefektesse az olvasó előtt, hogy a pogányok istenei nem misztikus, másfajta entitások, hanem egyszerű emberek akiket bizonyos okoknál fogva istenekként kezdtek el tisztelni. Lehetőleg senki ne vegye történelmileg hiteles forrásnak.

  • Gylfi Káprázata (Gylfaginning)

Ennek a fejezetnek a célja, hogy bemutassa a teljes hitvilágot, az isteneket, a fontosabb entitásokat, és közben a Teremtéstől a Ragnarökig végigveszi a fontosabb eseményeket, így alkotva egy viszonylag egésznek mondható művet.

  • A költészet(ről) (Skáldskaparmál)

A Skáldskaparmálból nagyon nehéz rendes, teljes fordítást találni. Ennek az az oka, hogy egyrészt kétszer hosszabb, mint a Gylfaginning, ráadásul sok helyen “unalmasabb” a szöveg, másrészt – ez a fontosabb ok – néhol eléggé nehezen lefordítható nyelvezettel rendelkezik, ami sokszor nehéz ügy a fordítók számára. Ennek ellenére itt is találhatóak fontosabb mitologikus szövegek, illetve el-el rejtve rövid, de fontos információkat dögivel találhatunk benne.

  • A vers-mértékek számbavétele (Háttatal)

A Háttatal lefordítása angolra körülbelül a lehetetlennel egyenlő. Skandináv nyelvekre fordításával próbálkoztak már párszor, de ezeknek többsége nem sikerült a legjobban. Maga a mű három “dicsőítő” éneket tartalmaz: egy Hákon királyról, egy Skúli Bárdssonról, egy pedig mindkettőjükről szól.

  • Magyar Edda-fordítások
  1. Wigand János: Þrym-ének (Egyetemes Philológiai Közlöny: II.évfolyam; 1878.)
  2. Gábor Ignác: Edda-dalok (Kisfaludy Társaság; 1903)
  3. Szász Béla: A verses Edda (MTA; 1938)
  4. Gulyás Pál: A jósnő jövendölése (Skandináv költők antológiája – Dánok. Feröeriek. Izlandiak. Norvégok. Svédek; Kozmosz Könyvek; 1967)
  5. Weöres Sándor: Ríg-ének, Őrölő-ének és Völund-ének (Egybegyűjtött műfordítások II.;Magvető;1975)
  6. Tandori Dezső: Edda – Óészaki mitológiai és hősi énekek (Európa; 1985)
  7. Bernáth István: Skandináv Mitológia (Corvina; 2005)

Jegyzet: Az első és hatodik tételt teljesen, a 4., 5.(csak a Ríg-ének és az Őrölő-ének) és 7. tételt részleteiben megtalálhatjátok a Letöltések oldalon.

Ezek közül talán a legjobb fordításnak a Bernáth István-féle számít nyelvezete és a mondanivaló átadásának szempontjából. Ő csak a mitologikus/vallási szövegeket fordította le a Verses-Eddából, viszont egyedül ő fordított a Próza-Eddából magyarra. Tandori Dezső fordítása tartalmazza az összes Edda verset, ami ráadásul nálunk és MEKen is teljesen ingyen elérhető. Wigand és Gulyás fordítása se rossz, ámbár már-már kicsit régies nyelvezetű, érdekességnek viszont mindenképp ajánlott az elolvasásuk. A Gábor (8 hősi ének) és Szász-féle (teljes) fordítást az oldal szerkesztői közül még senki se olvasta, így arról nem tudunk érdemleges információt nyújtani.

 

Más vallási szövegek és a sagák, krónikák

Gyakran látom külföldi fórumokon, oldalakon azt a találó kifejezést az Ásatrú-t definiálva, hogy “a vallás egy kis házi feladattal”. Ez pedig nem véletlen: noha az Eddák lefedik a hitvilágunkról fennmaradt információk nagyrészét, ezért mindenképp a legfontosabb forrásnak számít, de mégis két gond van vele: egyrészt, ez nem jelenti a teljes egészét, másrészt pedig a Próza-Edda írója és az Edda-Versek gyűjtői csak egyszerű mítoszokként kezelték a történeteket, és aszerint is írták le, gyűjtötték össze őket. Ezt a két problémát kétféleképp tudjuk enyhíteni, vagy valamennyire megszüntetni: utóbbit másodlagos források segítségével, előbbit pedig más fennmaradt források által tudjuk megtenni.

A további fennmaradt források a következőt jelenti:

  1. Olyan, főleg a középkorból fennmaradt vallási szövegek, népdalok, ráolvasások, amelyek kicsit pontosabb képet mutatnak arról, hogy miket mondhattak vagy mikben hihettek az akkori emberek. Igaz, általában ezek sokkal több információt nem tartalmaznak, de legtöbbjüket már csak szépségük miatt is érdemes elolvasni. Pár példa: A Merseburg ráolvasásokRegin kovács balladája vagy A rúnaversek.
  2. A középkori rituálék, gyakorlatok és szokások megismerésében és/vagy rekonstruálásában nagyon sokat segítenek a sagák. Ezek olyan eposz-szerű prózában íródott történetek, amelyek főleg északi harcosokról, személyekről vagy eseményekről számolnak be. Körülbelül a 12-13.században íródhattak, történelmi személyeket és fikciót ugyancsak tartalmaznak, illetve sok belőlük keresztény hatás alatt készült. Ezekkel a szövegekkel kicsit nagyobb betekintést nyerhetünk az akkori gondolkozásról, szokásokról és akik szeretik a hősepikát vagy a történelmet, azoknak különösen tetszeni fognak ezek a történetek.
  3. Nem szabad elsiklani a középkori (néha ókori) krónikák, elmesélések mellett se. Igaz, keresztény szemszögből írt elmesélek ezek, de ettől függetlenül sok használható és az akkori világba bevezető iromány van közöttük. Szintén főleg a középkori pogány szokásokról, hagyományokról tudhatunk meg többet ebben a forrásfajtában.

Ezeket a forrásokat leginkább az ajánlott oldalak, linkek oldalunkon található, könyvtárként funkcionáló adatbázisokban érhetitek el.

 

Másodlagos források

  • Kveldulf Gundarsson munkássága

Stephan Grundy (avagy Kveldulf Gundarsson) munkássága a neogermán pogányság és a “Heathenry” felélesztésében eléggé komoly mérföldkőnek számít, hiszen két könyve, a Teutonic Religion(1993) és az Our Troth(1993) eléggé komoly részleteséggel jár utána hitünk történelmi eredetének és ugyanilyen részletességgel taglalja annak fontos elemeit, beleértve az isteneket, a hitvilágot és a gyakorlatot is (meg sok mást,persze). Elsőrangú a másodlagos források közül, de persze, mint mindent mást, ezt is érdemes néha egy kis kételkedéssel venni, hiszen sok helyen láthatjuk azt, hogy belevon más filozófiákat is – ami nem is feltétlenül baj.

  • Jakob Grimm: Teutonic Mythology

Nagy valószínűséggel ismerősen cseng az olvasónak a Grimm név, hiszen Jakob Grimm(1785-1863) nyelvész, írói és mitológiakutatói állásában nagyon sok híres és a mai napig fontos írásnak lett a szerzője, köztük például a Grimm meséknek is. Mitológia-kutatói munkájába azonban nemcsak a mesékkel, hanem a komplexebb német mitológia rendszerrel is behatóan foglalkozott és nagyon sok értékes teóriát és következtetést állított fel a témával kapcsolatban. Ámbár még semelyik szerkesztőnk nem olvasta a művet, de teóriáival másodlagos forrásokban már jó párszor találkozhattunk – és valószínűleg az olvasó is fog, ha jobban beleássa magát a témába.

  • Hilda R. Ellis: The Road to Hel

Ezt a forrást se volt még szerencsénk elolvasni, de nemzetközi fórumokon már-már kötelező forrásként szokták sokszor megjelölni. Nehéz ügy az Ásatrú túlvilágképe, komplexebb, mint aminek elsőre látszik. A pozitív visszajelzések miatt komolyabb reményeket fűzünk a műhöz azzal kapcsolatban, hogy ezt a témát letisztázza, és mi is fölírtuk a bakancslistánkra, mint elolvasandó művet.

  • Bil Linzie: Reincarnation among the Norse

Reinkarnáció (az Ásatrúban) témában kezdésnek nem rossz, de nem is tökéletes írás. Ámbár bevezeti az olvasót valamennyire a kérdésbe, de komolyabb hiányosságai is vannak, amiket érdemes figyelemben tartani (pl.:mitologikus példák és szövegek kihagyása).

  • Michael J. Smith: Ways of Ásatrú

Kezdésnek nagyon jó mű. Célja körülbelül az, hogy bevezető legyen az Ásatrúban minden területen. Ámbár nem olyan részletességgel taglalja a témaköröket, mint az Our Troth, de talán nem is baj – tömör írás, tényleg kezdőknek ajánlott mű.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s