Régen írtunk cikket a blogra, már-már pókháló lepte be a kezelői felületet. Ugyanakkor ez a nyár eléggé tartalmas volt a közösségünk számára ahhoz, hogy leporoljuk az elfelejtett virtuális terepet és újra leüljünk írni. Alább olvashatjátok az eredményt, melyekhez képalbumok is társulnak: az esküvőhöz itt, az Althinghez pedig itt találjátok meg a képeket.
- Június: első Ásatrú esküvő Magyarországon
Hihetetlen leírni, de mégis ez az igazság: lefolyt az első Magyarországon tartott Ásatrú esküvői ceremónia. A házasuló pár, közösségünk törzsgyökeres tagjai már szervezték egy ideje az eseményt, és bizony, nekünk, ceremóniatartóknak is komoly felelősség nyugodott a vállunkon: nem csak a szertartás megtartása folytán, hanem már annak pontos összerakása miatt is. Nem maradt fent ugyanis a szövegekben pontos esküvői ceremóniaszöveg, így azt bizonyos értelemben nekünk, magunknak kellett összeraknunk.
Kiket lehetne az esküvők és házasságok isteneinek nevezni? A szertartás során három istenre fókuszáltunk: Ullrra, akinek a gyürüjére – a szövegek szerint – sokan esküdtek; Lofnra, aki lehetővé teszi két szerelmes egyesülését; és persze Várra, aki a megkötött házasságok helyes megtartását óvja és figyeli.
Ennek során megvizsgáltuk a különböző vallási szövegeket annak érdekében, hogy megérthessük, milyen jelentést hordoz a házasság intézménye; megfigyeltük más Ásatrú egyházak és közösségek gyakorlatát; illetve figyelembe vettünk olyan általánosan elterjedt sémákat is, amelyeket a jelenlegi vallástudomány tárt fel a különböző vallások szertartásrendszereit vizsgálva. Mindez alapján három egységre bontottuk fel a szertartást:
- Először megszólítottuk az isteneket és a blótjainkon bevett áldozási gyakorlatot követve áldásukat kértük az eseményre. Ezt egy általunk írt fohásszal zártuk le.
- A második egység során megtörtént maga a szakrális cselekedet: egy közösen tartott eskügyürüre fogadalmat téve összeadtuk a házasuló párt. Ezután újra áldozatot végeztünk közösen, de ezúttal már a házaspár számára: ennek során a résztvevők elmondhatták jó kívánságaikat, majd feláldozhatták azokat a tüzben.
- Végezetük pedig összefoglaltuk az eseményeket, magyarázatot füztünk hozzájuk, illetve kértük az istenek további áldását a friss házasokra.
Maga a szertartás ezzel véget ért, de volt még egy teendőnk: nem sokkal később a szertartás során használt Mjölnirt a friss feleség ölébe helyeztük, ezzel oda is ajándékozva azt az újdonsült párnak. Ahogy az ma már köztudott, Þórr alakja szorosan kötődik a tavaszi termékenységhez, akinél ezáltal a jégóriásokkal való szüntelen harc összeköthető a tél legyőzését jelentő tavasz beköszöntésével is. Ennek megfelelően a 19.század vége óta szokás a hozzá kötődő Edda-énekeket (gondolok itt a Hymiskviðára és a Þrymskviðára) is ennek szimbolikus leírásaként értelmezni. Az általunk megismételt cselekedet is az utóbbi szövegben lett lejegyezve, és elsősorban a házasság termékennyé tételét szolgálta.
Kiáltott ekkor Þrym,
az óriáskirály:
“Ide a kalapácsot!
Illesszétek Mjölnirt
a mennyasszony térdére,
frigyet megáldani!
Házasodjunk össze
Várnak hitében!”
Az esemény atmoszféráját persze szinte lehetetlen átadni. Maga a ceremónia mélyen megható volt, nem sokan távoztak száraz szemekkel. Amikor elindítottuk ezt a közösséget, nem is hittük volna, hogy ilyen hamar részesei lehetünk egy ilyen csodálatos eseménynek. Reméljük a legjobbakat közösségünk friss házasainak!
- Július: töretlenül összegyülünk
Idén immár harmadszorra szerveztük meg szokásos Alþing táborunkat.
Az Alþing, azaz össznépi gyülés, eredetileg a középkori Izland legfontosabb politikai, vallási és közösségi eseménye volt, amelyet nyaranta megtartottak és akár több napig is eltartott. Az eseményen minden godi-nak kötelező volt a megjelenés és a nemzetségfők is általában mind jelen voltak. A mai Ásatrú közösségekben leginkább azokat a táborokat nevezik így, amelyekben egyrészt egy nagyobb terület több önálló vallási közössége is részt vesz, másrészt több napon keresztül is közösen tudják a hívők elmélyíteni vallásosságukat.
Az idei alkalommal a tucatnyi társaság négy napig töltötte együtt az idejét a gyönyörü Ábrahámhegyen, ezáltal is építve a közösséget. A közös iszogatások, főzés-sütésen és persze fürdőzésen túl idén is megtartottuk szokásos Alþingblótunkat, mely idén a Miðsommarblót helyettesítője is volt egyben. Helyszínül a nem messze található gyönyörü pálos kolostor romjainak a környéke szolgált (ahol nem mellesleg maga az esküvő is volt), ahol ezúttal a szertartás során többünk is megosztotta személyes problémáit – ez a tábor a gyógyulás, a megtisztulás időszaka volt idén. Ezt maguk az istenek is megerősítették, így a hazaút egy hatalmas vihar keretében történt meg, átvágva sáron, susnyáson, erdőn. A kemény küzdelem után az utolsó este méltóképp a pihenésről szólt. Bízok benne, hogy az idei Alþing során felmerült lelki és testi kihívások erősítették a közösségbeli kötelékeket és felhívta a tagok figyelmét arra, hogy vigyáznunk kell egymásra!
asatru.hu 